„Nálunk senki nem kapaszkodik az íróasztalába: megvan az egészséges egyensúly munka és magánélet között”

A CertUnion a hazai tanúsítói piac megkerülhetetlen szereplője, melyet a minőség mellett elkötelezett évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szakemberek tudása hívott életre, szem előtt tartva a tradíciókat és trendeket, így kívánva egyesíteni a tanúsításban szerzett tapasztalatokat. Szabó Mirtillel, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk múltról, jelenről és jövőbeni terveiről. 

-Nem volt könnyű az elmúlt két év. Ti hogy éltétek meg?

-Én abszolút pozitívan. Nekem a 2020-as évem is fejlődéssel járt. Fel sem merült, hogy bezárjunk, igaz, csökkenteni kellett egyes munkakörök munkaidejét a bizonytalansági tényező miatt. 2020-ban még nem tudtuk, hogy mi ez a járvány, milyen hatásai lesznek. Eleinte hallgattunk az utasításokra, de mivel mindenkinek nagyon hamar tele lett a hócipője azzal, hogy otthonról dolgozik, gyorsan visszatértünk az irodába. Nálunk elég gyorsan elkezdett helyre rázódni számos dolog, ha nem is minden. Azt tapasztaltam, hogy sok más cégnek is elege lett a bezártságból, így vállalták, hogy kimenjünk auditokra és személyesen találkozzunk.

-Nálatok akkor a hibrid munkavégzés működött?

-Igen, abszolút, május végétől bejártunk az irodába, mert nem bírtunk otthon maradni. A tavalyi éves rendezvényünkön volt is egy szakmai előadás egy munkavédelmi szakemberrel arról, hogy nincsenek meg az átkapcsolási idők. Az, hogy várod a buszt, ülsz a kocsiban, átgondolod a napodat és hasonlók. Mert, ha csak felállsz az íróasztal mellől és átcsúszol a konyhába, ez nem elég. Ismerek olyan nagy multinacionális céget, ahol bejelentették, hogy soha többet nem mehetnek be a munkahelyükre az emberek, mivel a Home Office teljesen jól működik.

-Sokan azt állítják, hogy ahol csak nők dolgoznak, ott problémás a munkavégzés.

-Szerencsére nálunk nem megy a fúrás, áskálódás. Tiszteljük és szeretjük egymást, mindenki tudja, hogy kinek mi a feladata, felelőssége. A munkatársaim respektálnak engem és ugyan egyenrangú felekként ülünk le az asztalhoz, de tudjuk, hogy a felelősség és a feladat differenciálja a csapatot.

-Te, mint vezető, észreveszed hogyha náluk valami nagy probléma van?

-Igen természetesen. Mi egy kemény, férfias szakmában dolgozunk, ahol a nőket kevésbé tekintik egyenrangú feleknek, szóval nem könnyű. Persze mindig megkérdezem, hogy mi a gond, de elsősorban az a legfontosabb, hogy a problémát megszüntessük. Nagyon sokszor küldöm haza a lányokat, ha otthon van valami megoldandó kihívás. Az első és legfontosabb, hogy ők rendben legyenek és utána mindent meg tudunk oldani. Azért sincs háborgás, ha munkaidőn túl kell bent maradni, vagy éppen otthonról kell dolgozni. Amikor sok a feladat, szabadidő rovására is dolgozunk, ha lazábban vagyunk, akkor korábban hazamegyünk, mert mindenkinek van dolga. Nálunk senki nem kapaszkodik az íróasztalába és megvan az egészséges egyensúly munka és magánélet között, amit én próbálok is mindenekelőtt betartani és betartatni. A 2022-es év elején volt egy nagy őrület, egy pályázat, ami miatt volt olyan, aki hajnali 3 - 4 óráig dolgozott. Bár látszott, hogy mindenki nagyon fáradt, senki nem reklamált, mert tudtuk, hogy magunkért csináljuk.

-Mit vársz ettől az évtől?

- Mindenképpen fejlődést várok, mert többek közt tavaly egy újabb fejlesztésbe vágtunk. Beléptünk az engedélyezett felnőttképzések piacára. Olyan területre, ahol reményeim szerint bizonyos szegmensben monopolhelyzetben leszünk Magyarországon. Egy nagyon kurrens szakmát oktatunk, ami elképzeléseim szerint csak nálunk érhető el.