A jövő fenntartható megoldásai sokszor nem a legbonyolultabb technológiákból születnek. Néha egy egyszerű, évszázadok óta ismert módszer, mint például a legeltetés, találkozik a modern energiatermeléssel. A Volkswagen egyik napelemparkjában például nem fűnyíró gépek, hanem juhok dolgoznak azon, hogy a terület rendezett és természetközeli maradjon.
For decades, we have taken it for granted that clean drinking water will always be available simply by turning on the tap. Meanwhile, almost unnoticed, the world around us has changed. Longer periods of drought are increasingly followed by sudden, extreme rainfall events, while many people still say: "It hardly rains anymore."
Van valami különleges abban, amikor egy étterem nem egyszerűen egy hely, ahol elfogyasztunk egy vacsorát, hanem egy időutazás. Amikor ugyanazok között a falak között ülünk, ahol évszázadokkal ezelőtt kereskedők, művészek, uralkodók vagy éppen hétköznapi emberek kanalazták a levest, emelték poharukat vagy ünnepeltek egy fontos eseményt.
Évtizedeken át természetesnek vettük, hogy a munkaerőpiacot a fiatalok frissítik fel. Új diplomások érkeznek, az idősebbek nyugdíjba mennek, a rendszer pedig működik tovább. Csakhogy ez a képlet mára felborult.
Évtizedeken keresztül természetesnek vettük, hogy ha megnyitjuk a csapot, mindig érkezik ivóvíz. Közben, szinte észrevétlenül megváltozott körülöttünk a világ. Egyre hosszabb száraz időszakokat szakítanak meg hirtelen lezúduló, özönvízszerű esők, miközben sokan még mindig azt mondják: "Ma már alig esik az eső."
Az egyre gyakoribb hőhullámok, heves esőzések, hosszabb aszályok, viharos szelek és a hirtelen hőmérséklet-ingadozások olyan kihívások elé állítják az építészeket és mérnököket, amelyekre a hagyományos építőanyagok önmagukban már nem mindig jelentenek megfelelő választ.
Egy családi ház, nyaraló vagy akár egy nagyobb beruházás megvalósítása az egyik legfontosabb döntés az életünkben, ezért az építész kiválasztása jóval több, mint egy egyszerű szolgáltató keresése. Valójában egy olyan szakmai partner megtalálásáról van szó, aki képes álmainkat működő, élhető és értékálló épületté formálni.
Van egy csendes, de nagyon erős változás a mindennapjainkban: egyre többen kérdőjelezik meg, hogy valóban a "több" jelenti-e a jobbat. Több négyzetméter, nagyobb ház, több tárgy, több városi zaj. A válasz sokaknál ma már egyre inkább az, hogy nem feltétlenül. A mi házunk podcast és cikk sorozat erről szól.
A jövő fenntartható megoldásai sokszor nem a legbonyolultabb technológiákból születnek. Néha egy egyszerű, évszázadok óta ismert módszer, mint például a legeltetés, találkozik a modern energiatermeléssel. A Volkswagen egyik napelemparkjában például nem fűnyíró gépek, hanem juhok dolgoznak azon, hogy a terület rendezett és természetközeli maradjon.
Ha néhány napig nem esik az eső, a legtöbben még nem aggódunk. Ha azonban hetekig tart a szárazság, és a hőmérő tartósan 35 fok fölé emelkedik, egyre többen teszik fel a kérdést: vajon meddig lesz elegendő víz?
Az aszály nemcsak az embereket és a növényeket állítja komoly kihívás elé, hanem az állatvilágot is. A klímaváltozás miatt egyre hosszabb száraz időszakok alakulnak ki a világ számos pontján, és az állatoknak alkalmazkodniuk kell a vízhiányhoz, a forrósághoz és a megváltozott élőhelyekhez. A természet azonban lenyűgöző túlélési stratégiákat...
Az aszály az emberiség egyik legrégebbi természeti kihívása, azonban a 21. században olyan mértékű és intenzitású változások figyelhetők meg, amelyek már nem tekinthetők pusztán időjárási szélsőségnek.
Van valami különleges abban, amikor egy étterem nem egyszerűen egy hely, ahol elfogyasztunk egy vacsorát, hanem egy időutazás. Amikor ugyanazok között a falak között ülünk, ahol évszázadokkal ezelőtt kereskedők, művészek, uralkodók vagy éppen hétköznapi emberek kanalazták a levest, emelték poharukat vagy ünnepeltek egy fontos eseményt.
Sokan azt gondolják, hogy az alkotáshoz korlátlan időre, nyugalomra és tökéletes körülményekre van szükség. A valóság azonban gyakran ennek éppen az ellenkezőjét mutatja.
Ki dönt a szépségedről, az értékedről, a szerethetőségedről? Milyen súlya van egy gyerekkori bántásnak, és hogyan változhat át esztétikai élménnyé? Saját szemünk, vagy a külvilág visszajelzései határozzák meg a szépséget? Erre a kérdésre keresi a választ Lévai-Nagy Viktória legújabb, "Szépség: visszavéve" című kiállítása.
Idén több kiállítóval és több százmillió forint értékű műkinccsel várja az érdeklődőket február 26. és március 1. között a 8. Art and Antique kiállítás és vásár Budapesten, a Bálnában.
Amikor az olasz dizájnról beszélünk, sokaknak azonnal a luxus sportautók, a kifinomult bútorok vagy a stílusos milánói lakások jutnak eszébe. Olaszország azonban jóval többet jelent puszta esztétikánál.
A magyar design az elmúlt évtizedekben csendben, de következetesen építette fel nemzetközi jelenlétét. Miközben a globális designszcéna sokáig a nyugat-európai és skandináv irányzatok köré szerveződött, egyre több magyar alkotó lépett ki a nemzetközi porondra, és bizonyította be, hogy egy kisebb országból érkező kreatív gondolkodás is képes...
Van az a pillanat, amikor az ember megáll egy tárgy előtt, ami nem villog, nem trendi, mégis ott marad a tekintet. Mert ezt ember csinálta. Nem egy algoritmus, nem egy optimalizált gyártósor, hanem két kéz, idővel, figyelemmel, apróbb hibákkal együtt.
Évtizedekig a letisztultság számított az egyetlen elfogadott iránynak a lakóépítészetben. Aztán az emberek elkezdtek nem csak lakni, hanem újra élni az otthonaikban.
