Vannak vezetők, akiknek elég belépniük egy szobába ahhoz, hogy megváltozzon a hangulat. Figyelnek rájuk, kíváncsiak a véleményükre, és akkor is hatással vannak a környezetükre, amikor éppen nem ők beszélnek. Nem feltétlenül ők a leghangosabbak, a leglátványosabbak vagy a legmagasabb pozícióban lévők, mégis van bennük valami, ami miatt mások...

Van egy rossz hírünk azoknak, akik szerint a tartalomgyártás abból áll, hogy időnként felteszünk valamit az internetre, aztán reménykedünk a legjobbakban. A közönség ugyanis nem feltétlenül azért nem figyel ránk, mert nincs mondanivalónk. Lehet, hogy egyszerűen csak nem tudjuk, hogyan adjuk elő.

Egy gyönyörű lakásban is lehet káosz, és egy régi bútorokkal, könyvekkel és emléktárgyakkal teli otthonban tökéletes rend. Szász Kati szerint ideje elfelejteni azt a gondolatot, hogy létezik egyetlen, mindenkire érvényes recept a rendezett élethez.

Brisbane-ben vannak helyek, amelyekről az ember egyszerűen tudja, ide még vissza kell jönni. Lehet ez egy folyóparti kávézó, egy napsütéses park, egy esti séta a városban, vagy éppen egy híd. Brisbane ikonikus Story Bridge-e nem az a fajta építmény, amely mellett az ember gyorsan áthalad, készít egy fényképet, majd elfelejti.

Huszonöt éve működik ajánlásokból, a kollégáit akár három hónapig tanítja, és már most látja, hogy a robotizáció a takarítóipart sem kerüli el. Radnó Mihály szerint a jó takarítás nem egyszerűen a kosz eltüntetéséről szól: szakértelem, kreativitás, megbízhatóság és emberi hozzáállás kell hozzá. De vajon meddig van szükség az emberi munkaerőre egy...

Mi köti össze az üzleti gondolkodást, a dizájnt és a színházat? Nagy János, a BRED Design Line tulajdonosa a belsőépítészetben és a színházi munkáiban is ugyanabból indul ki: először meg kell érteni, mit akarunk kifejezni, és mire van valóban szükség.

Vannak Angliában olyan házak, amelyek a 14. század óta állnak, és ma is használhatók. Magyarországon is találunk évszázados épületeket. Vajon mi a titkuk, és képesek lesznek-e a mai házak arra, hogy 200–300 év múlva is az épített környezetünk részei legyenek?

Van valami különleges abban, amikor egy étterem nem egyszerűen egy hely, ahol elfogyasztunk egy vacsorát, hanem egy időutazás. Amikor ugyanazok között a falak között ülünk, ahol évszázadokkal ezelőtt kereskedők, művészek, uralkodók vagy éppen hétköznapi emberek kanalazták a levest, emelték poharukat vagy ünnepeltek egy fontos eseményt.

Sokan azt gondolják, hogy az alkotáshoz korlátlan időre, nyugalomra és tökéletes körülményekre van szükség. A valóság azonban gyakran ennek éppen az ellenkezőjét mutatja.

Ki dönt a szépségedről, az értékedről, a szerethetőségedről? Milyen súlya van egy gyerekkori bántásnak, és hogyan változhat át esztétikai élménnyé? Saját szemünk, vagy a külvilág visszajelzései határozzák meg a szépséget? Erre a kérdésre keresi a választ Lévai-Nagy Viktória legújabb, "Szépség: visszavéve" című kiállítása.