Reggel az ember még azt sem tudja pontosan, milyen napja lesz, de a kávéfőző már dolgozik. Mintha nem is az ébredéshez lenne rá szükségünk, hanem ahhoz, hogy egyáltalán hajlandók legyünk elkezdeni a napot.
Van néhány innováció, amely mellett naponta elmegyünk, mégsem gondolunk bele, mekkora ötlet van mögötte. Ilyen a forgóajtó is. Belépünk, meglökjük, körbefordulunk, és már bent is vagyunk. Egyszerűnek tűnik. Pedig a forgóajtó nem csupán elegáns építészeti megoldás, hanem egy meglehetősen szellemes válasz egy örök emberi problémára: hogyan engedjünk...
Vannak vezetők, akiknek elég belépniük egy szobába ahhoz, hogy megváltozzon a hangulat. Figyelnek rájuk, kíváncsiak a véleményükre, és akkor is hatással vannak a környezetükre, amikor éppen nem ők beszélnek. Nem feltétlenül ők a leghangosabbak, a leglátványosabbak vagy a legmagasabb pozícióban lévők, mégis van bennük valami, ami miatt mások...
Van olyan lakás, amelyet egy lakberendezési magazin címlapjára lehetne tenni. A kanapé gyönyörű, a színek harmonikusak, a tárolók okosan elrejtve. Aztán beköltözik az élet.
Van néhány innováció, amely mellett naponta elmegyünk, mégsem gondolunk bele, mekkora ötlet van mögötte. Ilyen a forgóajtó is. Belépünk, meglökjük, körbefordulunk, és már bent is vagyunk. Egyszerűnek tűnik. Pedig a forgóajtó nem csupán elegáns építészeti megoldás, hanem egy meglehetősen szellemes válasz egy örök emberi problémára: hogyan engedjünk...
Brisbane-ben vannak helyek, amelyekről az ember egyszerűen tudja, ide még vissza kell jönni. Lehet ez egy folyóparti kávézó, egy napsütéses park, egy esti séta a városban, vagy éppen egy híd. Brisbane ikonikus Story Bridge-e nem az a fajta építmény, amely mellett az ember gyorsan áthalad, készít egy fényképet, majd elfelejti.
Huszonöt éve működik ajánlásokból, a kollégáit akár három hónapig tanítja, és már most látja, hogy a robotizáció a takarítóipart sem kerüli el. Radnó Mihály szerint a jó takarítás nem egyszerűen a kosz eltüntetéséről szól: szakértelem, kreativitás, megbízhatóság és emberi hozzáállás kell hozzá. De vajon meddig van szükség az emberi munkaerőre egy...
Mi köti össze az üzleti gondolkodást, a dizájnt és a színházat? Nagy János, a BRED Design Line tulajdonosa a belsőépítészetben és a színházi munkáiban is ugyanabból indul ki: először meg kell érteni, mit akarunk kifejezni, és mire van valóban szükség.
Az állattenyésztés ma már nem csupán mezőgazdasági kérdés, hanem a hazai élelmiszer-ellátás, a vidéki gazdaságok fennmaradása és Magyarország agrárgazdasági versenyképességének egyik legfontosabb ügye. A termelők egyre nehezebb körülmények között dolgoznak, miközben a fogyasztói árak és a gazdák bevételei között sok esetben egyre nagyobb a...
A toszkán olajtermelők számára a hagyományok megőrzése ma már komoly kihívásokkal jár.
A divatipar hosszú időn keresztül a gyors változásról szólt. Új kollekció, új trend, új szezon, új ruhadarab. Amit tavaly még mindenki akart, azt idén már legfeljebb a szekrény mélyén őrizgetjük. Az űrtechnológia ezzel szemben a lehető legnagyobb takarékosságra kényszerít. ( Elszabadúlt a fantáziánk! )
A víz hiányát mi leginkább a kiszáradt kertekből, sárguló mezőkből vagy alacsony folyópartokból érzékeljük. A vízi állatok számára azonban az aszály sokkal többet jelent egyszerű vízveszteségnél: élőhelyek tűnnek el, táplálékláncok borulnak fel, és egyes fajok túlélési esélyei drasztikusan csökkennek.
Mi történik, amikor valaki mások életét kezdi figyelni, majd a képzelet és a valóság lassan összekeveredik?
A Párhuzamos történetek középpontjában egy írónő áll, akit Isabelle Huppert alakít. Miközben új történethez keres inspirációt, egyre mélyebben belemerül mások életének megfigyelésébe és lassan már nem is olyan könnyű eldönteni, hol ér véget a valóság, és hol kezdődik a fikció.
A film igazi ereje természetesen Isabelle Huppert jelenléte. Egy pillantással, egy gesztussal vagy éppen egy hosszabb hallgatással is képes feszültséget teremteni. Ez nem könnyed háttérfilm, hanem olyan történet, amely figyelmet kér. Cserébe még a stáblista után is marad néhány kérdés. És talán egy kis bizonytalanság is: vajon tényleg azt láttuk, ami valójában történt?
Három hajótörött egy hánykolódó tutajon. Nincs mit enniük — valamelyiküket meg kell enni. De melyiküket? Mrożek abszurd remekműve arról szól, hogyan veszi rá a hatalom az egyént, hogy önként fogadja el saját elnyomását. Meg arról,hogy ebben a vészhelyzetben mivé torzul a demokrácia, hogy ezen a tutajon hogyan lehet manipulálni a választást, hogy a...
Van valami különleges abban, amikor egy étterem nem egyszerűen egy hely, ahol elfogyasztunk egy vacsorát, hanem egy időutazás. Amikor ugyanazok között a falak között ülünk, ahol évszázadokkal ezelőtt kereskedők, művészek, uralkodók vagy éppen hétköznapi emberek kanalazták a levest, emelték poharukat vagy ünnepeltek egy fontos eseményt.
Sokan azt gondolják, hogy az alkotáshoz korlátlan időre, nyugalomra és tökéletes körülményekre van szükség. A valóság azonban gyakran ennek éppen az ellenkezőjét mutatja.
Ki dönt a szépségedről, az értékedről, a szerethetőségedről? Milyen súlya van egy gyerekkori bántásnak, és hogyan változhat át esztétikai élménnyé? Saját szemünk, vagy a külvilág visszajelzései határozzák meg a szépséget? Erre a kérdésre keresi a választ Lévai-Nagy Viktória legújabb, "Szépség: visszavéve" című kiállítása.
A divat egyik régi szabálya szerint a márkanévnek látszania kell. Lehetőleg messziről. Még jobb, ha a szomszéd utcából is. Csakhogy az utóbbi években mintha valami megváltozott volna: a luxus egyre gyakrabban nem kiabál, hanem suttog. De vajon tényleg vége a logómániának?
Van egy furcsa szokásunk. Ha valami megkopik, lecseréljük. Ha megkarcolódik, kidobjuk. Ha már nem olyan divatos, keresünk helyette újat. Mintha a tárgyaknak is lenne szavatossági idejük. Pedig vannak dolgok, amelyek éppen az idő múlásával válnak értékesebbé. Ilyenek a régi bútorok is.
Amikor az olasz dizájnról beszélünk, sokaknak azonnal a luxus sportautók, a kifinomult bútorok vagy a stílusos milánói lakások jutnak eszébe. Olaszország azonban jóval többet jelent puszta esztétikánál.
A magyar design az elmúlt évtizedekben csendben, de következetesen építette fel nemzetközi jelenlétét. Miközben a globális designszcéna sokáig a nyugat-európai és skandináv irányzatok köré szerveződött, egyre több magyar alkotó lépett ki a nemzetközi porondra, és bizonyította be, hogy egy kisebb országból érkező kreatív gondolkodás is képes...
